Gyökérkezelés a fogak megtartásáért
Gyökérkezelésről általában:
A gyökérkezelés a fog megtartását szolgáló beavatkozás, melyet akkor végzünk, ha a fogbél (pulpa) visszafordíthatatlan károsodást szenvedett. A gyökérkezelés szükségességét számtalan kórkép okozhatja, a diagnózis felállítása és a kezelési terv elkészítése szakorvos feladata. A fogbél visszafordíthatatlan károsodását okozhatja:
A klinikai definíción túl egy komplex fogászati ellátást nyújtó fogorvosi rendelőben alapvető feltétel, hogy a gyökérkezeléseket a legnagyobb precizitással és szakértelemmel végezzük, hiszen a későbbi fogpótlásoknak sokszor ezek a fogak lesznek a pillérei. A Holistodent fogorvosi rendelőjében a gyökérkezeléseket korszerű fájdalomcsillapítás mellett, a legmagasabb szakmai irányelvek szerint végezzük.
Fogfájdalom és a fogbél gyulladásai:
Fogbélgyulladás esetén a fog hideg, meleg vagy ráharapási ingerre éles, hasító, de hosszan elhúzódó fájdalommal reagál, előrehaladott folyamat esetén pedig spontán fájdalom jelentkezik. Ez utóbbira tipikus példa, amikor a páciens éjszaka jelentkező, fájdalomcsillapítóra nem reagáló fájdalomra panaszkodik. Más esetben a fog lehet panaszmentes is, amennyiben a fogbél már elhalt a gyulladás következtében. Ilyen esetben a fogban lévő élő szövetek elhalnak, ezáltal a fog védekezése is megszűnik, fájdalmat nem érez a páciens, viszont az elhalt szövetekben pangó baktériumtömeg zavartalanul növekszik, krónikus gyulladást tart fenn, amely idővel továbbterjedve a gyökércsúcson a fog körüli szövetekre is ráterjed, a krónikus gyulladást ott is fenntartva. Ha ez felülfertőződik, akkor akut gyökércsúcsi gyulladás alakul ki tipikus fájdalommal, ami rágáskor, ráharapáskor jelentkező érzékenységgel jár. A gyökércsúcsi gyulladás akár tályog kialakulásához is vezethet, amely kezeletlen esetben súlyos szövődményekkel járhat. A krónikus gyökércsúcsi gyulladás „nyugalmi” időszakban nem okoz tünetet, így sokszor csak röntgenfelvételen kerül diagnosztizálásra. Ezek az elhalt fogak idővel gócbetegség kiindulópontjai lehetnek.
A fogászati góc
A fogászati góc a fogakból kiindulva, a foggyökér körüli szövetekben jelen lévő, helyileg tüneteket nem vagy alig okozó, krónikus gyulladásos folyamat. Ebből a kérdéses gyulladásos gócból kórokozók vagy toxinok juthatnak a szervezetbe. Testünkben máshol is kialakulhatnak tünetmentes gyulladásos gócok. Ilyen tipikus szervek a mandulák, az orrmelléküregek, a petefészek, az epehólyag, a vakbél, vagy a prostata. A gócból kiindulva, attól függően hogy milyen kórokozó, vagy toxinja, melyik szervben telepszik meg, a gyulladás úgynevezett másodlagos betegségeket, gócbetegségeket okoz. A leggyakoribb ilyen másodlagos, góc eredetű betegségek: foltos hajhullás, ekzéma, allergiás kiütések, szemgyulladások egyes típusai, ízületi gyulladások, érgyulladások, vese gyulladásos megbetegedései.
A gyökérkezelés menete
A gyökérkezelés a gyulladásban lévő vagy elhalt fogbél kezelését, eltávolítását, a fogbélüreg tisztítását jelenti kémiai és mechanikai módszerekkel, valamint annak gyógyszeres lezárását. A kezelés általában több alkalommal történik. A gyökérkezelés során a fogbél és az azt közvetlen körülvevő fertőzött csatornafal kerül eltávolításra. Ezzel egy időben megfelelő formára alakítjuk a gyökércsatornát, hogy az alkalmas legyen a gyökértömés befogadására. Első lépés megfelelő érzéstelenítés után a fog és a fogbél megnyitása, az ún. trepanálás, és egy olyan nyílás kialakítása a fogkoronán, hogy jól láthatóvá és hozzáférhetővé tegyük a fogbélkamrát és a gyökércsatornák bemenetét. A gyökerek és az abban elhelyezkedő akár több gyökércsatorna lefutása nagy anatómiai változatosságot mutat, így azok felkeresése és tisztítása sokszor nagy kihívást jelent a fogorvos számára.
Kofferdám izolálás jelentősége
A gyökérkezeléshez elengedhetetlen a kofferdám izolálás, mely segítségével tökéletesen elhatároljuk a fogat a környezetétől. A kofferdám felhelyezésével megakadályozzuk, hogy a nyálból további baktériumok kerüljenek a gyökércsatornába, másrészt száraz körülményeket biztosítunk a gyökértöméshez, valamint az egész kezelést tisztán és precízen tudjuk elvégezni anélkül, hogy a kémiai tisztítás során alkalmazott szerek (nátrium-hipoklorit, hidrogén-preoxid) bejussanak a szájüregbe, garatba. Az izolálás kivitelezéséhez bizonyos esetekben szükséges, hogy a fogat ideiglenesen felépítsük.
A gyökércsatornarendszer feltárása, a gyökérkezelés munkahosszának meghatározása
A megfelelő gyökérkezelés és gyökértömés a fog összes gyökércsatornáját annak egész hosszán, végig a gyökércsúcsnál található szűkületig érinti. A gyökércsatornarendszer feltárását röntgenfelvétel segíti, a gyökércsatorna megmunkálásának teljes hosszát azonban már legtöbbször sugárterhelés nélkül, elektromos hosszmeghatározó eszköz, ún. apex locator segítségével határozzuk meg. Ez az eszköz elektromos impedanciát mér a száj lágyrészei és a foggyökér körüli fogágy között, amely konstans érték. Ennek a műszernek a segítségével a gyermeküket váró kismamák gyökérkezelése is biztonsággal elvégezhető. Szükség esetén ezután készíthetünk tűkontroll céllal helyi röntgenfelvételt is, melynek során egy gyökérkezelő tűt vezetünk a feltételezett teljes munkahosszig, és röntgenfelvételen ellenőrizzük, hogy valóban elértük-e gyökércsúcs-szűkületet a tűvel. Bizonytalan esetben, vagy bonyolult gyökércsatornarendszer feltételezésekor pontos képet háromdimenziós CT felvétel segítségével kapunk. A mai korszerű CT berendezésekkel célzottan tudunk az adott fogról felvételt készíteni, így a sugárterhelést a minimálisra tudjuk csökkenteni.
Korszerű gyökérkezelés Reciproc gépi endomotorral, gyógyszeres ideiglenes zárás
A gyökércsatorna megmunkáláshoz használt kézi és gépi gyökérkezelő tűknek különböző típusai ismeretesek, melyek konicitás és preparálási technika szerint csoportosíthatóak. Rendelőnkben a hagyományos kézi eszközök mellett a legkorszerűbb gépi megmunkálást alkalmazzuk a VDW Reciproc rendszer segítségével, melyekkel hatékonyan és gyorsan tisztítható a gyökércsatorna rendszer. A különböző indikációknak megfelelően minden eset egyéni mérlegelést igényel, milyen rendszerrel és megmunkálási technikával kell dolgoznunk ahhoz, hogy a gyökérkezelés a legeredményesebb legyen. Ám akármilyen hatékony és korszerű rendszert használunk a mechanikai megmunkálásra, ugyanolyan hangsúlyt kell fektetnünk a kémiai tisztításra. Számos vizsgálat igazolja, hogy a bonyolult lefutású gyökércsatornák falán, és a keskeny mellékcsatornáknak köszönhetően mindig vannak olyan területek, melyeket a mechanikai megmunkálás nem ér el, de az átöblítő folyadék igen.
A gyökércsatornák tágítása és tisztítása után a gyökértömés az esetek nagy részében egy másik ülésben készül el. A két kezelés közötti időre fertőtlenítő és gyógyhatású kálcium-hidroxid tartalmú pasztát helyezünk a gyökércsatornába, és ideiglenes töméssel látjuk el a fogat.
A gyökértömés
A gyökértömés egyetlen célja, hogy tökéletesen kitöltse és ezáltal lezárja a kitisztított fogbélüreget és gyökércsatorna rendszert. Így nem enged teret a baktériumoknak, és ezzel megakadályozza azt, hogy azok újból elszaporodjanak. A megfelelően előkészített csatornákat úgynevezett guttapercha tömőanyaggal és a réseket finoman kitöltő pasztával, sealerrel tömjük le. Különböző gyökértömési technikák és rendszerek ismeretesek. A tömés történhet hideg tömőanyaggal, előregyártott guttapercha pointok segítségével laterális és vertikális irányú tömörítéssel, de ismeretesek a guttapercha felmelegítésével operáló rendszerek is.
A leggyakrabban alkalmazott technika a hideg guttaperchacsúcsokat használó laterál kondenzáció. Ennek első lépése a point-kontroll röntgenfelvétel. Ehhez csatornánként az utolsó megmunkáló gyökérkezelő tű méretének megfelelő guttapercha pointokat választunk ki, és a röntgenfelvétel segítségével ellenőrizzük, valóban a gyökércsúcsig ér-e tervezett gyökértömésünk. Ezután a gyökércsatorna alapos szárítása következik, majd a sealer és a kiválasztott mester pointok bevezetése. A laterálkondenzáció során további guttapercha pointokat helyezünk a csatornákba spreader kézi eszköz segítségével tömörítve az előzőeket. Ezt követően újabb röntgenfelvétel segítségével ellenőrizzük a gyökértömést, majd eltávolítjuk a gyökértömőanyag gyökércsatornából kilógó részét. A következő kezelésig a fog koronai részébe ismételten ideiglenes tömést helyezünk, mert a gyökértömés teljes kötéséhez 2-3 nap szükséges.
A gyökérkezelt fogak restaurálása, helyreállítása
A gyökérkezelés hosszú távú sikerességének további fontos feltétele a fog koronai részének tartós, tökéletesen záró felépítése, mellyel meg kell akadályoznunk egyrészt az élettelenné vált fog idő előtti széttörését, másrészt az elkészült steril gyökértömés újbóli fertőződését a nyálból.
A fogkorona restaurálásának különböző lehetőségei vannak, attól függően milyen mértékben destruálódott a korona, milyen erőhatások érik a fogat a fogívben való elhelyezkedése szerint, milyen állapotban van az antagonista fog. A korszerű restauráció a biomimetika elvein alapul, tehát az elvesztett foganyagot ahhoz hasonló tulajdonságú anyagokkal pótoljuk. Ennek megfelelően különböző anyag pótolhatja a dentint és a zománcot. Gyökérkezelt, destruált fogak felépítéséhez gyakran alkalmazunk üvegszállal megerősített csapot vagy szintén üvegszálakat tartalmazó folyékony tömőanyagokat a fog legbelső részében. Ezeknek az anyagoknak egy része a gyökérben, egy része a fogkoronában helyezkedik el, így megfelelő előkészítés és a beragasztás után segít a fogat érő stresszhatások egyenletes elosztásában és a fog szerkezetének megerősítésében. A zománc pótlása sok esetben esztétikus fogszínű vagy arany inlay/onlay/overlay segítségével történik, de kisebb koronai foghiány esetén készülhet egyszerű kompozit (esztétikus) tömés, vagy nagy kiterjedésű destrukció helyreállítására korona (fémkerámia, esztétikus cirkón fémmentes korona) elkészítése javasolt.
A gyökértömés revíziója
A revízió a korábban elkészült, azonban klinikai vagy röntgenvizsgálattal sikertelennek vagy panaszosnak ítélt gyökértömések eltávolítását, a gyökérkezelés megismétlését jelenti. Ez az utolsó lehetőség a fog megmentésére konzervatív úton, mielőtt a fog megmentése vagy eltávolítása érdekében sebészi eszközökhöz nyúlnánk. Revízió abszolút szükségét vonja maga után, ha egy fog a gyökértömés elkészülte után 2 hónappal panaszos (maximum 2 hónapig fogadható el a ráharapási érzékenység), vagy duzzanat, fistula, gyökércsúcsi elváltozás alakul ki utólag, vagy ha a koronai restauráció nem jól zár, vagy nem készül el az ideiglenes tömés után, és emiatt a gyökértömés felülfertőződik. Legtöbbször a cserére ítélt gyökértömések inkomplettek, azaz nem érik el a gyökércsúcsot, túlságosan rövidek, vagy nem falállók, azaz nem megfelelő a térkitöltésük. A revízió során a gyökérkezelt fogból eltávolítjuk a régi gyökértömést, majd újra lezárjuk kalcium-hidroxid tartalmú gyógyszerrel a fogat fertőtlenítés céljából, és igyekszünk megoldani minden olyan tényezőt, ami a sikertelenséget okozhatta. Lehet ez egy meg nem talált gyökércsatorna, elégtelen gyökércsatorna tágítás-átöblítés, vagy nem megfelelő munkahossz,stb. Az új végleges gyökértömést csak ezután készítjük el. Ha az első gyökérkezelés oka is már gyökércsúcs körüli lézió volt (krónikus periapicalis periodontitis), akkor 4 havonta röntgent készítünk a fogról, és figyeljük, hogyan változik a lézió. Sikertelennek ítélünk meg egy gyökérkezelést, ha a gyökércsúcs körüli elváltozás 4 év elteltével sem csökken, vagy esetleg nő.
Előfordulhat, hogy olyan esetben is a fog revíziója mellett döntünk, amikor egy fog a páciensnek panaszt nem okoz, de a röntgenfelvételen elégtelennek ítéljük meg a gyökértömést, és a fogat pillérként szeretnénk felhasználni nagyobb pótláshoz, vagy implantátum beültetését tervezzük a fog mellé. Ilyen esetekben különösen fontos a gyökértömés cseréje, ha periapicalis lézió is jelen van. Erre azért van szükség, mert hosszú nem kockáztathatjuk, hogy az elégtelen gyökértömés miatt a gyulladás később kiújuljon, amikor ez már akár a költséges fogpótlás, vagy az implantátum elvesztését eredményezheti. A revízió a tökéletes gyökértömés elkészítésével és a korona helyreállításával fejeződik be.