Holistodent

Parodontológia – A parodoncium (fogágy) betegségeivel és kezelésével foglalkozó önálló szakterület a fogászaton belül. A parodontológia kezelési lehetőséget biztosít az egyszerű ínygyulladás megoldásától a tartószövetek sorvadása miatt mozgathatóvá váló reménytelen fogak megtartásáig.

Mi a parodontális betegség?

A parodontális betegség a fogak támasztószövetét, a fogágyat érintő kóros folyamat. Először az ínyt, majd később a fogakat körülvevő csontot, a támasztószövetet érinti, csökkentve annak magasságát és vastagságát. Ezáltal ún. periodontális tasakok kialakulásához, és a fogíny visszahúzódásához vezet. A nem kezelt, nem megfelelően karbantartott betegség végső következménye a fogak mozgathatóvá válása, azok elvesztése. A parodontális betegség a magyar népesség kb. 60% -át érinti, és közülük csak 10%-uknál jelentkezik előrehaladott, súlyos formában. A legjobban érintett a 35-50 éves korcsoport. A parodontitis különösen alattomos betegség, mivel a fogak támasztószövetének lassú és progresszív pusztulása gyakran fájdalom nélkül jelentkezik, kivéve az ínygyulladás súlyos formáit és a fogérzékenységet. Napjainkban a parodontális betegség a fogak elvesztésének vezető oka a fejlett országokban a felnőtt lakosság körében, noha a közvélemény gyakran tévesen tulajdonítja ezt a nem túl előkelő elsőbbséget a fogszuvasodásnak.

Melyek a fogágybetegség, azaz a parodontitis okai?

A parodontitist baktériumok okozzák, amelyek a dentális plakkban (lepedékben) és annak talaján kialakuló fogkőben telepednek meg. Az egyik fő ok tehát a beteg nem megfelelő szájhigéniájában is keresendő. A plakk és a fogkő jelenléte feltétele a betegség kialakulásának. A hajlamosító tényezők között a legfontosabbak a genetikai faktorok, a dohányzás és a cukorbetegség. Ily módon előfordulhat fogágybetegség a családi halmozódás miatt olyan páciensnél is, akinek alapvetően kielégítő a szájhigiéniája.

A fogágybetegségről nagyon fontos tudni, hogy nem csak a szájüregben okoz problémát.
A  kutatások kimutatták, hogy a parodontitis az egész szervezetet érintő problémákat okozhat, lényegében két folyamat révén: a kórokozó baktériumok közvetlen véráramba juthatnak, illetve a szövetek folyamatosan fennálló gyulladása során felszabaduló gyulladásos faktorok következtében. A parodontális betegség növelheti az ischaemiás szív- és érrendszeri betegségek (pl. infarktus), a koraszülés, a cukorbetegség és a tüdőbetegségek kockázatát.

Van-e olyan egyértelmű tünet, ami a betegség fennállására utalhat?

A parodontális betegséget a betegek a kezdeti szakaszban szinte soha nem veszik észre, mivel  a legtöbb esetben nem okoz fájdalmat. Emiatt sokszor sajnos csak előrehaladott állapotban fordulnak szakemberhez, amikor a probléma már sokkal nehezebben orvosolható. Vannak azonban olyan tünetek, amelyek már a korai szakaszban is jelezhetik a betegség fennállását: ezek közül a legfontosabb az íny vérzése a fogmosás során. Egy másik fontos riasztó jel lehet a tartós kellemetlen szájszag jelenléte. A leginkább aggasztó jelek, amelyek már előrehaladott betegség fennállását jelzik, a fogak fokozatos elmozdulása az eredeti helyzetükből, a fogak mozgathatóságának megjelenése, ill. a fog mellől a genny ürülése. Egy másik tényező, amely miatt érdemes időben orvoshoz fordulni: ha a családban másnál is kialakult periodontális betegség, mivel a betegség kialakulásában a genetikai hajlamnak fontos szerepe van.
A rendszeres fogorvosi kontrollvizsgálat segíthet ilyen esetben is időben felismerni  problémát. A fent említett esetekben érdemes minél hamarabb szakemberhez, parodontológus szakorvoshoz fordulni, aki a klinikai vizsgálat, a fogíny szondával történő vizsgálata és a radiológiai leletek segítségével kiértékeli a betegség súlyosságát és megfelelő terápiát tud javasolni annak megoldására.

Az ínygyulladás (gingivitis) és a fogágygyulladás (parodontitis) legfőbb oka a dentális plakk (lepedék), amihez több egyéb külső és szervezeti rizikótényező társulhat. A parodontológus feladata elsősorban a gyulladás és ezzel együtt a további visszahúzódás megszüntetése és az elpusztult paradontális szövetek korrekciója illetve a regenerációjának elősegítése.

A legszembetűnőbb gyulladást fenntartó tényező a fogkő. A fogkő az elmeszesedett dentális plakk, azaz lepedék.  Amikor a fogakról nem távolítjuk el a lepedéket maradéktalanul, idővel a nyálból mészkristályok rakódnak le benne, és kialakul a fogkő.  Ha a lepedék eltávolítása nem  sikerül , az adott területen idővel fogkő alakul ki A fogkő olyan erősen tapad a foghoz,  hogy eltávolítása egyszerű fogmosással kivitelezhetetlen, csak szakember (fogorvos, dentálhigiénikus) tudja megfelelően letisztítani.

A fogkő kialakulhat:

• A fogfelszínen kialakuló fogkő szabad szemmel jól látható. Kezdetben kréta konzisztenciájú, sárgásfehér színű, azonban később a fokozott ásványi anyag lerakódása miatt keményebb lesz és elszíneződik. A fogkő ásványianyag tartalma a nyálból származik. Veszélyes lehet az ínyre, hosszabb távon pedig a fogágyra is, mivel felszíne érdes, letisztíthatatlan, mindig lepedék borítja.
• Az íny alatti területen kialakuló fogkő nem látható, csak speciális eszközök segítségével tapintható a fog mellett kialakuló ínytasakban. Színe fekete, felszíne érdes, nagyon kemény. Ép fogágy esetén nem alakul ki, ugyanis nem a fogágybetegség kialakulásában, hanem a fenntartásában játszik szerepet.

A fogágybetegségek általános tünetei:

• Fogínyvérzés a fogíny duzzanata, vörös-lila színe
• Fájdalom
• Ételbeékelődés
• Váladékozás
• A fogíny kóros visszahúzódása és a fognyakak láthatóvá válása
• Fognyaki érzékenység
• Mozgathatóvá váló, elvándorolt, elmozdult fogak
• Kellemetlen szájszag
  
  

Fogágybetegséget kiváltó okok:

1. Szerzett okok: Nem megfelelő szájhigiénia és sok plakk, fogkő a leggyakoribb. Nem megfelelő fogmosási technika, amely akár túlzottan erős fogmosást is jelenthet, melynek során az ép fogainkról egyszerűen „lekoptatjuk” az ínyt.
2. Helyi irritáló tényezők: Pontatlanul illeszkedő fogpótlások, elálló szélű koronák és tömések nagyon sok kárt okozhatnak a fogágy szöveteinek egészségében.
3. Külső tényezők: Tudományos vizsgálatok sora igazolta, hogy számos gyógyszer és vegyszer károsíthatja a fogágyat. Ezek közé tartoznak bizonyos „Ca-csatorna blokkoló” mechanizmusú szívgyógyszerek, az epilepszia kezelésére alkalmazott készítmények, fogamzásgátlók, szervátültetésekkor alkalmazott gyógyszerek.
4. Örökletes faktorok: Egyes génpolimorfizmusok megváltoztathatják a fogágy természetes védekező képességét, így csökkentve ellenállását a fertőzésekkel szemben.

Ínygyulladás

Az ínygyulladás a fogakat körülvevő íny felületes gyulladása, amely általában jól kezelhető. Időben észrevett ínygyulladás csak az ínyszélt érinti, ami megfelelő tisztítással és helyileg alkalmazott gyógyszerek alkalmazásával szépen gyógyul. Ha azonban kezelés nélkül hagyjuk és nem fordulunk fogorvoshoz akkor a legegyszerűbb gyulladás is tovább terjedhet  a fogágy, valamint a mélyebb szövetek felé és akár egy destrukív fogágybetegség alapja is lehet.  Leggyakrabban az ínyszél mentén felhalmozódott dentális plakk, azaz a lepedék okozza, de ismertek nem plakk okozta ínygyulladási formák is. Kialakulásában szerepet játszhatnak különböző szisztémás faktorok, hormonális tényezők, előidézhetik gyógyszerek, specifikus bakteriális, vírusos, gombás fertőzések, okozhatja nem megfelelően záródó, pontatlan koronaszél is. Gyakran kísérheti a terhességet is ínygyulladás.

Az ínygyulladás nagyon gyakori első tünete a fogmosáskor jelentkező vérzés.
Az ínygyulladás általános tünetei:

• ínyvérzés
• ínyduzzanat
• fájdalom, érzékenység
• vörös íny vagy lila íny a gyulladás miatt
• íny kontúr,  felület  változás

Fontos az ínygyulladás időben történő kezelése, mert elhanyagolt esetekben a gyulladás tovább terjed a mélyebb szövetek felé, ínysorvadás, csontpusztulás jöhet létre, a fogak mozgathatóvá válnak, végül fogelvesztés következhet be.

Az ínygyulladás megelőzésében és gyógyításában is alapvető szerepe van a jó szájhigiéniának. A Holistodent Fogorvosi Rendelőjében jól képzett dentálhigiénikusaink segítik Önt lépésről lépésre a helyes fogmosási technika elsajátításában, valamint az egyéni szájhigiénes program biztosítja Önnek, hogy rendszeres kontroll alatt mindig egészséges maradjon.

Fogágybetegségek kezelése

A fogágybetegséget a köznyelvben gyakran ínysorvadásként emlegetik. A fogágybetegség azonban nem csak az íny megbetegedése, hanem a fogakat körülvevő ínyt, csontot és a parodontális ligamentumokat együttesen érintő, kiterjedtebb gyulladás. A fogágybetegség kifejlődése lassú folyamat és  kezdeti fázisa kevés panasszal jár. Többek közt ez is az oka, hogy sok páciens már előrehaladott stádiumban fordul hozzánk. A fogágybetegség általános tünetei között említhetjük a fogínyvérzést, a fogágy duzzanatát, a fogágy fájdalmát, a fogágy váladékozását, ételbeékelődést a fogak közé és sokszor fognyaki érzékenységet is.

Meg lehet gyógyítani a parodontális betegséget?

Igen, a betegség még sokszor a nagyon előrehaladott esetekben is kezelhető. A kezelés első szakasza a plakk és a fogkő teljes eltávolításából, valamint a páciens oktatásából áll, akinek meg kell tanulnia fenntartani a megfelelő szájhigéniát. Gyakran ez az első terápiás szakasz nem elegendő, és olyan műtéti terápia is szükséges, amelynek célja a az íny alatt lerakódott fogkő teljes eltávolítása, a fenntartható szájhigiénia elősegítése megfelelő íny- és csont kontúr létrehozásával, a tasakok mélységének csökkentése és bizonyos esetekben a betegség miatt elveszett csont regenerálása is. Abban az esetben, ha a betegség már olyan előrehaladott állapotban van, hogy az érintett fogat/fogakat nem lehetséges megmenteni, a fogak eltávolítása szükséges, melyeknek pótlására ma már számtalan lehetőség áll rendelkezésünkre, pl. az implantáció. Nem tanácsos a már súlyosan érintett fogak szájban tartása, hogy megvárjuk, hogy azok „maguktól kiessenek”, mivel a gyulladásos állapot továbbra is fennáll annak minden már korábban leírt negatív következményével együtt. Aki azt gyanítja, hogy parodontális betegségben szenved, annak azt javasoljuk, minél hamarabb jelentkezzen szakorvosi vizsgálatra, mert minél később kerül a betegség felismerése, annál komplexebb és anyagilag is megterhelőbb kezelési lehetőségek válnak szükségessé.

Minden esetben a legjobb kezelés a megelőzés, azaz a prevenció, ezért minden fogágybetegünknek 3-4 havonta kontrollvizsgálatot  javaslunk az esetleges problémák mihamarabbi felismerése céljából.

I. A fogágybetegség kezelésének menete:

Előkészítés, instruálás, motiválás:

Legalapvetőbbnek a gondos, rendszeres szájápolást és megfelelő fogmosási technika elsajátítását tartjuk. Mindezek mellett szükséges a speciális fogtisztító eszközök, módszerek használatának a napi fogmosási rutinba való beépítése és a félévenkénti dentálhigiénikus által végzett ellenőrzés és fogkő eltávolítás.
A fogágy zárt kürettálása: az íny alatti tisztítás, melynek során a gyulladt szöveteket, tasakfalat és a fertőzött gyökércement réteget távolítjuk el speciális Gracey kéziműszerekkel.
Kiértékelés
A kürett után 3-4 héttel kontrollvizsgálat történik, melynek során ismételt tasakméréseket végzünk. Ekkor értékeljük a gyógyulás mértékét, az egyéni szájhigiénia hatékonyságát és megválasztjuk a további kezelési stratégiát. Ha további oki kezelés szükséges, például elálló tömésszél korrekciója, érdes tömések polírozása, hibás pótlások cseréje, azt ebben a fázisban megtesszük. Szükséges lehet a fogak becsiszolása abban az esetben, ha a fogak rágáskor kedvezőtlen irányú erőt közvetítenek egymásra.
Sínezés:
A sínezés történhet a kezelés különböző stádiumaiban, a sín lehet ideiglenes és végleges. A sínezés segíti a fogak megszilárdulását, mivel nem engedi, hogy a fogak elmozduljanak. A mozgó fogak sínezéssel történő rögzítését a fogak belső felszínére üvegszálas szalaggal és esztétikus folyékony tömőanyaggal végezzük. Stabilan összeköti a fogakat, és esztétikus is. Számtalan esetben regeneratív műtétek előkészítési fázisában is sínezni szükséges.
A fogágy nyitott kürett:
az a kezelés, melynek során a mély, nehezen hozzáférhető tasakokat direkt rálátás mellett tisztítjuk és a gyökérfelszíneket elsimítjuk. A nyitott küretthez lebenyes tasakműtétet alkalmazunk. Ez a beavatkozás is helyi érzéstelenítésben és professzionális kéziműszerek segítségével történik. A zárt küretthez képest a különbség annyi, hogy a fog külső és belső oldalán  metszéseket ejtünk az ínyben, azaz lebenyt képzünk, hogy jobban rálássunk az íny alatt fekvő területre, ezáltal eredményesebben tisztíthassuk. A műtéti területet a beavatkozás végén varratokkal zárjuk, melyeket rendszeresen tisztítunk, és egy hét múlva távolítunk el.
Ezt a beavatkozást már parodontológus kollégával kooperálva végezzük el, hogy ezen a speciális fogászati szakterületen is a legmagasabb színvonalú ellátást tudjuk biztosítani pácienseink részére.
Újraértékelés: A legtanulságosabb fázis, melynek során kiderül, hogyan reagál a kezelésre a fogágy és eldönthető, milyen további lépéseket szükséges megtenni. Ismét ellenőrizzük, lemérjük a tasakok mélységét, a tasak vérzési indexét, kontroláljuk az íny gyulladásmentességét és a páciens szájhigiénes állapotát. Mindez az alaposság teszi lehetővé, hogy a fogak megtartása érdekében a legideálisabb és a hosszabb távon megoldást nyújtó kezelési stratégiát válasszuk.
Fogágybetegségek rizikó becslése: A fogágy kezelés lezárultakor útmutatást kell adjunk pácienseinknek, hogy milyen gyakran kell kontrollra és professzionális szájhigiéniás tisztításra jönniük, hogy az eredményt megőrizze. Mindezt egy több tényezős rizikó analízis segítségével egyénileg adjuk meg.

II. A fogágy regeneratív műtéti módszerei

A fogágy regeneratív sebészi ellátása szintén parodontológus kollégával együtt végezzük.
A regeneratív műtéti technikák az eredeti parodontális szövetek (csont, gyökérhártya, gyökércement, kollagénrostok) helyreállítását célozzák meg. Ehhez szükséges részben a csontból és a vérből származó növekedési faktorok jelenléte, másrészt egy olyan réteg is, amely a csontkrátert megvédi az íny gyors beburjánzásától. A speciálisan erre a célra kifejlesztett membránok tökéletesen betöltik ezt a funkciót: elzárják a fogágy defektusát az ínytől és lehetőséget adva a csont képződésének.

A fogágy regeneratív műtéteinek alapvető feltételei:
  

• az oki terápia sikeres, és a fogágygyulladás jelei nem mutatkoznak
• a fogágybetegség inaktív stádiumban van
• a páciens kifogástalan egyéni szájhigiénét tart fenn
• amikor a csontdefektus megfelelő formájú
• ha a páciens nem dohányzik
• ha megfelelő a páciens általános egészségi állapota, nincs műtéti
• általános kontraindikáció
  
  

II/1. Emdogain® alkalmazása fogágy nyitott kürett műtétek során

A konzervatív fogágy sebészetben is gyakran alkalmazott beavatkozás a nyitott kürett. Nyitott küret alatt azt a beavatkozást értjük, melynek során az íny minimális leválasztása csak az elváltozás elérhetőségére korlátozódik, így a beteg gyökérfelszínről minimális feltárásból elérve távolítjuk el a gyulladt szöveteket. Ezekben az esetekben az íny visszahúzódása várhatóan csak kismértékű lesz. A fent leírt műtét célja a sarjszövet eltávolítása, ami nagyban hozzájárul a gyulladás megszűnéséhez.
 
 
II/2. Fogmegtartó műtétek csontpótlással:

A fogak megtartása a fogágybetegség előrehaladása során egy nehezebb feladat. A súlyosbodó fogágybetegség során a fog körüli csontmennyiség is jelentősen csökken, így a fog megtartásának a kulcsa a tartószövetek, így a csont felépítése is. A fogágy regeneráció további lehetősége a csontpótlás megtartott fogak körül. Megfelelő előkészítést követően  és bizonyos határok között lehetőség van a fogak körüli szövetek csontpótlással történő felépítésére.  A fogak megtartó sebészeti beavatkozásaihoz csontpótlót, saját csontot és membránokat alkalmazunk. A technika alkalmas arra, hogy a fogak körüli szövetek mennyiségét helyre állítsuk, de alkalmazása körültekintő döntést igényel és a beteg részéről kifogástalan szájhigiéniát.